Bengaluru
Bengaluru (2006 előtt Bangalor, angol átírással Bangalore, kannada nyelven: ಬೆಂಗಳೂರು) az indiai Karnátaka állam székhelye. Karnátaka délkeleti részén, a Dekkán-fennsíkhoz tartozó Maiszúri-fennsíkon helyezkedik el 920 méter tengerszint feletti magasságon. India egyik legnagyobb városa. Bár történelmi hivatkozások már az i. e. 1. évezred elejéről találhatók, a város folyamatos írott történelme 1537-re vezethető vissza, amikor is I. Kempe Gowda, Bengaluru nagy építője egy erődöt emeltetett a város körül és ezzel létrehozta a Vidzsajanagara Birodalom egyik tartományát.
Miután India 1947-ben elnyerte függetlenségét, Bengaluru a nehézipar központjává fejlődött. A csúcstechnológiai cégek alapítása és sikere Bengaluruban India gazdasági liberalizálását követően, napjainkban az informatikai iparág hatalmas fejlődéséhez vezetett. Az egymillió indiai informatikus körülbelül 30%-a Bengaluruban dolgozik, ezért Bengalurut az „indiai Szilíciumvölgyként” is emlegetik. Bengaluruban található az indiai hadsereg több központi intézménye, így az Indiai Fegyveres Erők Kiképző Parancsnoksága is. A város kozmopolita kultúrája a számtalan vallás és a helyi és idegen kultúrák hatására formálódott. A brit uralom folyamán Bengaluru Dél-India gyarmati központjává fejlődött. Bengaluru kozmopolita jellegének kialakulására hatással volt az éghajlata is, amely átmenetet képez a nedves trópusi és száraz szavanna éghajlat között, és így viszonylag kedvezőbb, mint a többi indiai város nedves trópusi klímája. Történelmileg Bengaluru éghajlata nagyon vonzotta az ipari befektetőket és a jelentős nemzetközi oktatási intézményeket, mint például az Indiai Tudományos Intézetet és az Indiai Jogi Egyetemet.
2005. december 11-én az indiai miniszterelnök, Dharam Szingh bejelentette, hogy a kormány elfogadta a Dzsnanpith-díjas U. R. Ananthamurthi javaslatát, hogy Bangalort átnevezzék a kannada nyelvű nevére, Bengalurura. Az új név 2006. november 1-jétől lépett hivatalos használatba.
A Bangalor név az angol Bangalore magyar változata. A város neve kannada nyelven Bengaluru. A kannada nyelvű elnevezés használatát I. Kempe Gowda vezette be a 16. században. A név eredetére vonatkozó híres anekdota szerint a 11. században Hojszala királya, II. Veera Ballala egy vadászat folyamán eltévedt az erdőben. Éhesen és fáradtan egy szegény öregasszonnyal találkozott, aki főtt babot kínált neki. A hálás király a helyet benga kaal-ooru-nak (szó szerinti fordításban a főtt babok városa) nevezte el, amelyből a Bengaluru név származik. A történelmi tények azonban ellentmondanak ennek, a név első előfordulása ugyanis valójában Benga-val-oru (kannada nyelven „az őrök városa”), amit Begur közelében egy 1004-ből származó kőbe vésett felirat örökített meg, mint egy dicsőséges csata helyszínét. A felirat szerint a hely a Ganga-dinasztia által uralt területhez tartozott. Egyes elméletek szerint az elnevezés a Benga vagy Ven-kai virág nevével is kapcsolatba hozható (Pterocarpus marsupium).
Miután India 1947-ben elnyerte függetlenségét, Bengaluru a nehézipar központjává fejlődött. A csúcstechnológiai cégek alapítása és sikere Bengaluruban India gazdasági liberalizálását követően, napjainkban az informatikai iparág hatalmas fejlődéséhez vezetett. Az egymillió indiai informatikus körülbelül 30%-a Bengaluruban dolgozik, ezért Bengalurut az „indiai Szilíciumvölgyként” is emlegetik. Bengaluruban található az indiai hadsereg több központi intézménye, így az Indiai Fegyveres Erők Kiképző Parancsnoksága is. A város kozmopolita kultúrája a számtalan vallás és a helyi és idegen kultúrák hatására formálódott. A brit uralom folyamán Bengaluru Dél-India gyarmati központjává fejlődött. Bengaluru kozmopolita jellegének kialakulására hatással volt az éghajlata is, amely átmenetet képez a nedves trópusi és száraz szavanna éghajlat között, és így viszonylag kedvezőbb, mint a többi indiai város nedves trópusi klímája. Történelmileg Bengaluru éghajlata nagyon vonzotta az ipari befektetőket és a jelentős nemzetközi oktatási intézményeket, mint például az Indiai Tudományos Intézetet és az Indiai Jogi Egyetemet.
2005. december 11-én az indiai miniszterelnök, Dharam Szingh bejelentette, hogy a kormány elfogadta a Dzsnanpith-díjas U. R. Ananthamurthi javaslatát, hogy Bangalort átnevezzék a kannada nyelvű nevére, Bengalurura. Az új név 2006. november 1-jétől lépett hivatalos használatba.
A Bangalor név az angol Bangalore magyar változata. A város neve kannada nyelven Bengaluru. A kannada nyelvű elnevezés használatát I. Kempe Gowda vezette be a 16. században. A név eredetére vonatkozó híres anekdota szerint a 11. században Hojszala királya, II. Veera Ballala egy vadászat folyamán eltévedt az erdőben. Éhesen és fáradtan egy szegény öregasszonnyal találkozott, aki főtt babot kínált neki. A hálás király a helyet benga kaal-ooru-nak (szó szerinti fordításban a főtt babok városa) nevezte el, amelyből a Bengaluru név származik. A történelmi tények azonban ellentmondanak ennek, a név első előfordulása ugyanis valójában Benga-val-oru (kannada nyelven „az őrök városa”), amit Begur közelében egy 1004-ből származó kőbe vésett felirat örökített meg, mint egy dicsőséges csata helyszínét. A felirat szerint a hely a Ganga-dinasztia által uralt területhez tartozott. Egyes elméletek szerint az elnevezés a Benga vagy Ven-kai virág nevével is kapcsolatba hozható (Pterocarpus marsupium).
Térkép - Bengaluru
Térkép
Ország - India
India zászlaja |
A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
INR | Indiai rúpia (Indian rupee) | ₹ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
AS | Asszámi nyelv (Assamese language) |
BN | Bengáli nyelv (Bengali language) |
GU | Gudzsaráti nyelv (Gujarati language) |
HI | Hindi nyelv (Hindi) |
KN | Kannada nyelv (Kannada language) |
ML | Malajálam nyelv (Malayalam language) |
MR | Maráthi nyelv (Marathi language) |
OR | Orija nyelv (Oriya language) |
PA | Pandzsábi nyelv (Panjabi language) |
TA | Tamil nyelv (Tamil language) |
TE | Telugu nyelv (Telugu language) |
UR | Urdu nyelv (Urdu) |